Get Adobe Flash player
Komlósi Oktatási Stúdió, a mindig megújuló médiaiskola
Tanáraink 1990 –

Alapító tanárunktól búcsúzunk

Meghalt Vándor Kálmán

VandorKalmanS94 évesen elhunyt Vándor Kálmán sportújságíró, a Magyar Labdarúgó Szövetség korábbi sajtófőnöke, dalszövegfordító. Iskolánk alapító tanára volt: 1991 és 1992 között tanított nálunk, majd 2001-ben visszatért egy évre. Munkásságát 2002-ben Aranytollal, 2003-ban eMeRTon-életműdíjjal, 2005-ben sportújságírói életműdíjjal ismerték el. 2008-ban megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet.

A felkiáltójel-király emlékére

„Ha igaz, hogy egy újságírónak minden szarba bele kell ütnie az orrát, akkor én tökéletes újságíró vagyok” – vallotta magáról Vándor Kálmán.De nekrológot nem lehet így kezdeni.

Dehogynem! – mondaná erre Vándor, akinek tele volt a lelke felkiáltójelekkel, kérdőjelekkel, kötőjelekkel, sok-sok három ponttal... Mondták is neki mindig, hogy „fél kiló felkiáltójelet kivettünk a cikkedből, vidd majd haza”. Ő meg a szó szoros értelemben levitte ezeket, titokban, a nyomdába… Rendszeresen a zsebébe gyűrte a kéziratot, lerohant a szedőterembe. Utálták érte a nyomdászok. Meg persze imádták! S újra kiszedték neki az ominózus sorokat, visszacsempészve a túltengő írásjeleket a cikkébe.

Cikkeibe. Többesszám! Merthogy nemegyszer előre megírta az aznap esti válogatott futballmeccs értékelését, győzelem esetére; s hajszálra ugyanolyan terjedelemben vereségre is… (Sőt, velem egyszer, kitolásból, megíratta „döntetlen esetére” is.) Míg más lap csak szolgai módon letudósította az eseményt, versenyt futva a lapzártával, addig a Népszavában már mindig mindjárt az elemzés is megjelent, hisz csak be kellett emelni az oldalba, már ott állt jó előre kiszedve, adjusztálva a kész értékelés, több változatban is.

VandorKalmanLegszebbDalaibolLemezboritoMindig verseny futott az idővel, de mindig nyert. „Pató Pál hozzám képest csak ipari tanuló” – hangoztatta állandóan. Halogatott mindent, amíg csak lehetett, de ezalatt úgy felhergelte magát, hogy kétszer olyan gyorsan diktált, kétszer olyan gyorsan verte az írógépet.

Állítólag táncdalt is így írt. Nagytekintélyű rovatvezetőként üvöltötte a folyósón, hogy „Szívem egy Vándor Kálmán”. Mindezt a „Szívem egy vándorcigány” dallamára, merthogy ennek az olasz világslágernek is ő magyarította a szövegét. A történet több mint kétmillió darab eladott hanglemezről szól (hahó, mai „slágerszerzők”!: több mint kétmillió!)…

Énekelt, beszélt, mesélt, hülyéskedett, csajozott; de leginkább odamondott. Kötelező volt például minden nap glosszát írni az oldalunkra. Egyet? Legalább egyet! Hogy színesebbek legyünk, mint bármelyik más rovat, hogy odafigyeljenek, hogy beszéljenek róla… Jó, mondhatom emelkedettebben is: kritikai hangot ütött meg, műfaji színességre törekedett, a tényfeltárásra épített, olvasóbarát módszerekkel szerkesztett.

„Ne szórakozz már velem!” – morogna rám mosolyogva ezekért a szárnyas-szép-szavakért. Mint amikor délben már az aznapi lap szétvágott, áttördelt, átragasztott, átszerkesztett változatával várt. Letolás helyett elém tolta, hogyan kellett volna másképp, jobban megcsinálni. Kellemetlenül kínos volt.

VandorKalmanMosolyDe a fotósok még keményebben kaptak tőle. Gondolkodás nélkül beleragasztotta a más képekből kivágott (!) labdát a kapu előtti jelenetbe, ha a nem-sportfotós lemaradt a gólról, ami – valljuk be azért – olykor megesett. De a jó fotósokkal ezután már soha!

Szenvedélyesen szembesített, ütköztetett: „Puskás szenzációs focista volt, de semmi nem lett volna belőle az Aranycsapatban, ha nincs mögötte Bozsik. Ő volt az ész”.

S azért gyorsan hozzátette (csak, hogy lássák, milyen elfogulatlan is tud lenni ez a Vándor Kálmán), hogy „az első nejemet utánam Bozsik vette el feleségül”.

Majd minden további nélkül dalolni kezdte: „Szeress úgy is, ha rossz vagyok!”. S hangjában most is ott kiabált a felkiáltójel.

Ma is tisztán látom, ahogy ezután már nyúlt is a hanyagul odakészített kazettás magnóért, s már hömpölygött is ezerszer hallott slágere: „Viharként tombol már a messzi távol.”

Pont.

Isten nyugosztaljon, tisztelt Felkiáltójel-király!

                                                                                                       K. G.

KOS Plusz

A KOS (egyik) igazi varázsa a személyes találkozás a médiasztárokkal

Arról nem is beszélve, amikor „késve” kezdődött a 12.00-ra kiírt előadás, mert a hallgatóknak „meg kellett” nézniük a déli Tv-híradót, amelynek műsorvezetője aztán tíz perccel később, talpig sminkben, 12.15-kor már ott állt „élőben”, az imént még megcsodált ruhában a tanteremben és elkezdte az előadását.
Az „aktuális sztárok” aztán igazán azt tanítják, ami épp a legfrissebb tudnivaló a médiáról!

PRE - KOS
SZAVAZÁS
SZAVAZÁS LEZÁRVA! Melyik hétköznap esti focimeccs közvetítésén szeretnél résztvenni 2018 őszén a KOS-ban?
 
Keresés