Get Adobe Flash player
Komlósi Oktatási Stúdió, a mindig megújuló médiaiskola
Tanáraink 1990 –

Somlai Attila (KOS-37.) presztízs-sikere

„Pályán vagyok!″

SomlaiAttila37PortreSzukWebElindult egy új sportmagazin, és remélhetőleg elindult a pályája egy cirka tizenöt éve sportújságírónak/riporternek készülő, ám már-már reményvesztett sportrajongónak; aki már a középiskola előtt túl volt a pályaválasztáson; aki minden félretett pénzét feláldozta álmai megvalósításáért.

Aztán csalódnia kellett.

Nem egyszer. Többször. Sokszor. Míg pályatársai zajos sikereket arattak, ő hiába kopogtatott. Talán dörömbölnie kellett volna, talán rossz ajtó előtt ácsingózott, talán túlságosan a lelkére vette egy-egy zár kattanását. De mindennél jobban vágyott arra, hogy átléphesse a küszöböt.

Nehezen dolgozta fel, hogy mindenhonnan csak visszautasítást kapott. Vagy éppen válaszra sem méltatták. Hiányolta az igazi esélyt. „Az” esélyt. Amit ha megkap, garantáltan megragad.

Most végre megkaptam! És megragadtam! Nem főállás, nem gazdagodom meg belőle, és nem fognak megállítani az utcán, hogy gratuláljanak az írásaimhoz. De igazi lehetőség. Igazi kihívás. Presztízs a javából.

PresztizsMagazinTényleg. Még a nevében is benne van: Presztízs Sport magazin. Persze mindig a TeleSportba vágytam, hogy kommentátorként olimpiai és világbajnoki győzelmeket kiálthassak világgá. A TS volt álmaim netovábbja. De most a PS-nél kaptam lehetőséget. Egy friss, ropogós, elegáns, nagyon magyar, de kicsit sem magyarkodó sportmagazinban. Egy olyan kiadványban, amelyben többek között Kovács „Kokó” István, Deák Horváth Péter vagy éppen Horti Gábor (KOS-11.) is jegyez egy-egy írást.

A héten megjelent első számban két szerzeménnyel szerepelek: egy Pars Krisztiánnal készített riportos interjúval (Még nehéz a kalapács) és egy kajak-kenus összefoglaló anyaggal (Duisburg, a mi városunk). Ha minden jól megy, a következő számban kapok egy Mocsai Lajos-portrét, és már most erőteljes lobbitevékenységet folytatok, hogy a novemberi lapban Berki Krisztiánról (természetesen az olimpiai bajnokról) is írhassak egy nagy anyagot.

Pályán vagyok. Jó érzés ezt kimondani, leírni, elbüszkélkedni vele. Nem szeretnék telhetetlen lenni, de bízom benne, hogy ez még csak a kezdet. Mert az jelentené az igazi beteljesülést, ha összejönne egy főállás is. Mert az bizonyos, hogy egész életemben a sportnak fogok élni, de egyszer majd jó lenne belőle megélni is.

Üdv:
Somlai  Attila 
(KOS-37.)

KOS Plusz

Sztorizás vagy tudás?

A kettő gyakran együtt jár: vannak nagyelőadók, akik egyéniségükkel és humorukkal olyan könnyedén képesek átadni a legszárazabb szakmai anyagot is, hogy a hallgatók először azt érzik, jól szórakoztak, aztán rájönnek, hogy nevetve tanultak. Nem kell magolni, a történetek kapcsán rögzül a konkrét tudás is!
Nem is beszélve például Görög Ibolya nagyelőadásairól: a protokollfőnök-asszony olyan fergeteges stílusban adja a tudtukra illemtani hiányosságaikat, hogy eszükbe sem jut megsértődni, sőt: az előadása után, csupa „jól nevelt” ember özönlik ki a tanteremből.

PRE - KOS
Keresés