Get Adobe Flash player
Komlósi Oktatási Stúdió, a mindig megújuló médiaiskola
Tanáraink 1990 –

Tisza Kata (KOS-29.) tíz év szünet után újra a könyvpiacon

Akik nem sírnak rendesen

TiszaKata.AkiknemsirnakrendesenKonyv

TiszaKata29.DHoktinterjuVagott
TiszaKata2017ffzsanerKisebb

„Ledózeroltam a régi identitásomat″

Mekkora félelem van benned a visszatéréssel, a fogadtatással és azzal kapcsolatban, hogy újra íróként kell szerepelned?

Eléggé szorongok, mégiscsak tíz év kimaradt.

Hogyan indult?

Iskolás lett a lányom, és az iskolában hallott először arról, hogy az anyja valaha írt. Aztán hazajött, és elmesélte, hogy azt beszélik, híres író voltam, de ő rögtön mondta, hogy ő erről nem tud. Elő kellett állnom egy olyan válasszal, amivel meg tudok békélni. Az utóbbi években, ha véletlenül felismert a zöldséges, görcsbe rándult gyomorral rohantam ki az üzletből. Próbáltam valahogy kimenekülni a saját valamikori szerepemből. Mindig a közönség szeretett, a kritika megosztó volt velem. Ezt főként annak köszönhetem, hogy sok más műfajban is megjelentem, és nem láttam át, hogy a magyar elég kis piac ahhoz, hogy össze-vissza ötvözzem a különböző műfajaimat. Rám feküdt a saját sztereotípiám, a fiatal lány meg egyebek.

Rostás Eni interjúja
könyves.blog.hu
A teljes írás ITT!

KOS Plusz

Sztorizás vagy tudás?

A kettő gyakran együtt jár: vannak nagyelőadók, akik egyéniségükkel és humorukkal olyan könnyedén képesek átadni a legszárazabb szakmai anyagot is, hogy a hallgatók először azt érzik, jól szórakoztak, aztán rájönnek, hogy nevetve tanultak. Nem kell magolni, a történetek kapcsán rögzül a konkrét tudás is!
Nem is beszélve például Görög Ibolya nagyelőadásairól: a prorokollfőnök-asszony olyan fergeteges stílusban adja a tudtukra illemtani hiányosságaikat, hogy eszükbe sem jut megsértődni, sőt: az előadása után, csupa „jól nevelt” ember özönlik ki az aulába.

PRE - KOS
Keresés