Get Adobe Flash player
Komlósi Oktatási Stúdió, a mindig megújuló médiaiskola
Tanáraink 1990 –

Horváth Júlia Borbála (KOS-18.) az Oroszlános Udvarban

„Tanoncálmaim hamar valóra váltak” – és most...

HorvathJuliaBorbalaHorváth Júlia (KOS- 18.) dolgozott napi- és hetilapoknak (Népszabadság, 168Óra), filmet készített, könyvet írt (ahogy ő fogalmazott: „tanoncálmaim hamar valóra váltak”).
Jelenleg egy induló internetes folyóirat rovatvezetője. Nem is akármilyené!

OroszlanosUdvar

Az Oroszlános udvar portál profilja a kultúra, tudomány, közélet, és minden olyan téma, amiről normálisan tudunk beszélni, illetve hírt adni, mellőzve a manapság a közéletben uralkodó jobbos-balos, fent vagy lent stigmákat, viszont nem elkerülve a kényes témákat sem.
Egyedülálló kulturális magazin a magyarországi on-line piacon.

Szerkesztői így vallanak róla: „Igyekszünk a dolgok mélyére látni, a hátteret megismerni és megérteni. Nem tudjuk és nem akarjuk megmondani, mi jó, mi igaz: beszélgetni, vitatkozni akarunk. Bárkivel, aki partner. Legyen hívő vagy materialista, buddhista vagy muzulmán, magyar vagy román, férfi vagy nő, szabadelvű vagy nemzeti, cigány, gádzsó, zsidó vagy gój, kozmopolita vagy turanista. A téma lehet bármi. Az Oroszlános Udvar mindenre és mindenkire kíváncsi: érzelmekre, véleményre, az indulatok gyökerére, a cselekedetek mozgatórugóira. Érdekli a szűkebb környezet – legyen az egy falusi cigánysor – és a tágabb is, amit olykor ma is Közép-Európának mondunk, pedig időről időre el akarják hitetni, hogy olyan nincs is és soha nem is volt.”

A hetente többször frissülő Oroszlános Udvar számos különlegességet kínál, rovatcímei is magukért beszélnek, vagy csak annyira talányosak, hogy némi leleménnyel rájöhessünk, mit takarnak az elnevezések: Helyi idő, Magasles, Nyugat-eurázsiai idő, Cigányélet, Hihetetlen történetek, Szoprán. Az indulás pillanatában és nem a rovatok sorrendjében így mutat ez az új internetes újság:

– A feminizmus kizárólag baloldali lehet? Vagy liberális? Valóban kiszorult volna a mozgalomból a családban élő, többgyermekes, úgynevezett konzervatív női többség? – kérdezi vitacikkében (Unom a Feminizmust, pont) Horváth Júlia Borbála antropológus és újságíró, a lap egyik szerkesztője. – A 21. században a férfi ellensége a nőnek? Vagy éppen szövetségese? A magazin Szoprán rovata a fórumává válhat a női véleményalkotóknak, akik ma is alulreprezentáltak a parlamentben és a média fősodrában. Az Oroszlános Udvarban olyan női témák is folyamatosan terítéken lesznek, amelyekről eddig kevesen és keveset beszéltek. 

A Nyugat-eurázsiai idő rovatcím a talányosabbak közé tartozik. „Szeretnénk minél több életjelet eljuttatni ide abból a közeli egzotikumból, amiről alig tudunk valamit, pedig több közünk van hozzá, mint gondolnánk” – mondja Pálfalvi Lajos irodalomtörténész, műfordító. „Közhely, hogy nem ismerjük a körülöttünk élő népeket, de én most másra gondolok. Az egykori cári orosz, majd szovjet birodalom utódállamaira, posztkolonializmusra, a „gyarmatosítás utáni állapot”-ra.”  Az induló magazin rovatában a közeli egzotikum most a lemkók, akikről azt sem tudjuk, hogy léteznek, pedig a Kelet és a Nyugat közti, némelyek által üresnek, vagyis civilizálatlannak mondott térben, a közvetlen szomszédságunkban tudtak értéket teremteni. A rovat induló anyagai közt ott van Agnieszka Kołakowska írása is, aki a kultúrák háborújáról és Jean-François Revel antikommunizmusáról értekezik. 

Az Oroszlános Udvar Helyi idő rovata hazai prímőrökkel és kevéssé ismert kulturális csemegékkel szolgál, de hogy nem marad mindig az országhatárokon belül, az már az induláskor is kiderül, amikor Péntek Orsolya a kortárs itáliai fotográfia egyik olyan alakját mutatja be, aki a lehetetlent valósítja meg: azt örökíti meg, ami nincs. Paolo Ventura napjainkban készülő fényképeinek szereplői már akkor elporladtak, amikor a fényképezés még gyerekcipőben járt, a képein látható épületek összeomlottak, háborús bombatalálat végzett velük, mi mégis láthatjuk a hajdani trafikot vagy az első világháborús hadikupleráj pucér fenekű örömlányait. 

„Tiszaeszlár ma két embert érdekel – állítja hosszú tanulmánya indító mondatában Száraz Miklós György. – Az egyik a zsidó nemzetrontó és világuralomra törő gonoszság bizonyítékát akarja látni Solymosi Eszter esetében, a másik a gyilkosan ostoba magyar antiszemitizmus megnyilvánulásaként akarja értelmezni a cselédlány históriáját. Mindketten fanatikusak, akiket maga az ügy hidegen hagy, hiszen bármi lenne a cáfolhatatlan igazság, a véleményük nem változna.” A Magasles rovat múltunk és jelenünk kibeszéletlen vagy rosszul átgondolt, kényes ügyei mellett velünk kapcsolatos évezredes vagy éppen vadonatúj érdekességekkel foglalkozik. Ahogy Száraz Miklós György író-szerkesztő mondja: „Olykor szívmelengető vagy büszkeségre okot adó, máskor megmosolyogtató vagy eszement dolgokkal: velünk. És mert a magaslesről messze ellátni, néha a spanyol világgal.” 

Az induló kulturális magazin Cigányélet rovatát a webújság összes szerkesztője fontosnak tartja. „Ne arra gondoljanak – állítják egyöntetűen –, hogy mi ész nélkül szeretni vagy gyűlölni akarnánk, békíteni vagy uszítani. Nem erről van szó. Ez tulajdonképpen mindegy. Hideg fejjel, racionalitással is belátható, hogy a cigányság, a romák helyzete a nemzet, az állam és az állampolgárok jelenének és jövőjének egyik legnehezebb kérdése. Ezzel állandóan, szünet nélkül foglalkozni kell.”

Sajtóinformáció:

www.oroszlanosudvar.hu

www.facebook.com/pages/Oroszl%C3%A1nos-Udvar/417297431697166

e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KOS Plusz

Számüzzük a kameralázat!

Visszatérő feladat: mutasd be kedvenc tárgyadat a kamera előtt! Az igazi cél persze a beszélő „megnyugtatása": a kezében tartott tárgy csak segít „megnyílni”, elfelejtetni a körülötte lévő kamerákat, lámpákat, monitorokat; leküzdeni a lámpalázat.

Hoztak már karikagyűrűt és kutyát, marsallbotot és szteppcipőt, Barbie-babát és bibliát, Fradi-sálat és rózsaszínpárducos melltartót, mobiltelefont és irodaszéket. A csúcs: Vadon János (KOS-13., azóta ismert tévés és rádiós szereplő) nyulai. Ráadásul a nézőknek kellett kitalálni, a fülüknél  fogva lógatott szegény párák közül melyik a preparált (kitömött) és melyik a szintén mozdulatlan, de élő. 

A KOS-módszer a stúdiódrukk ellen nála is bejött. „Nyusziból″ médiaoroszlán lett.

PRE - KOS
Keresés