Borókai Gábor: felesleges elfoglalni a közmédiát

A média sajátja, hogy nem érdemes elfoglalni, szócsőként használni, mert nem fog hasznot hozni, ki lehet dobni rövid úton a szemétdombra – mondta a Heti Válasz főszerkesztője a Duna TV vitaműsorában, ahol György Péterrel a média jövőjéről beszélgettek a „kétharmados” Magyarországon.

Vélhetően azért veszi majd az elsők között megreformálandó kétharmados törvények közé a médiatörvényt a Fidesz, mert a média hosszú idő óta szenved súlyos betegségekben. A közmédiumokat „elfoglalni” és „szócsőként használni” kontraproduktív lépés lenne a kétharmados kormányzó oldal részéről – hangzott el a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának hétfő esti adásában. A stúdióban Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője és György Péter esztéta ütköztette érveit a média helyzetéről.

„A közszolgálati média, amelyben évente elköltenek 40-45 milliárd adófizetői forintot, nagyobb figyelemre, és – óvatosan mondom – nagyobb fegyelemre is szorulna; költségvetési szempontból okvetlenül” – nyilatkozta Borókai Gábor a Duna Televízió esti háttérműsorában. Hozzátette: céltudatosabbá kéne tenni a közmédiumok működését, ezen belül számon kérni a média vezetőitől, hogy képesek-e megfelelni a velük szemben közösen, társadalmi szinten kialakított kívánalmaknak.

György Péteregy hangsúlyozottan elméleti „rossz forgatókönyvet” vázolt a mai helyzetről. Eszerint a Fidesz – parlamenti kétharmada birtokában – „lerohanná” a közmédiumokat és egy állami monopóliumra tenne szert ezáltal. „Mindegy, hogy a Fidesz akarná-e ezt vagy sem, ma már nem érdemes megcsinálni” – érvelt a szakember.

Amiért szerinte hagyományos értelemben véve érdemes „lerohanni” a közmédiumokat, az a tematizálás lehetősége egy adott időpillanatban. Ám ez a „képesség” már rég nem a tévéknél van, hanem az internetnél. „Utóbbi az a médium, ami képes megváltoztatni a politikai ítéleteket, gyorsan és radikális módon” – érvelt György Péter. Megjegyezte: a közszolgálati televíziónak ma fel kell vennie a versenyt a közösségi portálokkal; az a generáció, amelyik véleményvezér lesz az elkövetkező négy évben, az egy új médiavilágban él - hangsúlyozta.

Borókai Gábor kijelentette: a józan észnek és a jó ízlésnek kell kormányoznia a média területén. „Teljesen értelmetlen a közszolgálati médiafelületet elfoglalni és szócsőnek használni, mert ez kontraproduktív. Aki ezt megteszi, az biztos, hogy veszíteni fog” – szögezte le a Heti Válasz főszerkesztője.

Borókai a közmédiumok fő szerepét – szemben az elsősorban eladni akaró kereskedelmi médiumokkal – az ismeretek okosan, fogyasztható módon való közvetítésében látja. „Ezért fontos, hogy a szakma szerephez jusson a közmédiában. Ha a politika a maga szándékai, vagy inkább a vélt nyeresége szellemében próbálja a médiát kormányozni, akkor bajt csinált saját magának” – szögezte le.

A közmédiumok lehetséges összevonásával kapcsolatban György Péter elsősorban az egyes közmédiumok munkakultúrája közötti nagyon nagy eltérést említette első helyen. „A nagyon eltérő munkakultúrák egy integrációs szervezetbe zárása esetén az a veszély fenyeget, hogy a leggyengébb munkakultúra gyűri maga alá a többit” – érvelt.

Borókai Gábor úgy látja: a munkakultúra fontos, de járulékos körülmény; ha sikerül meghatározni a célt és a követelményrendszert, akkor ez hat majd a munkakultúrára is.

„Azt látom, hogy bizonytalanság van a tekintetben, hogy mit gondolnak a médiumok magukról, a feladatukról, és hogy az mennyire látszik egyértelműen a műsorstruktúrájukon. Ez hat a munkakultúrára, az ott dolgozó újságírók identitására is. Felvetődik bennük a kérdés: jó, az amit csinálok? Hasznos? Hiszen kívülről annyian annyifélét mondanak a munkámról” – érvelt Borókai.

A külső megítélés egyik formája a nézettségi mutató, „ami abszolút a kereskedelmi médiumok sajátja” a főszerkesztő szerint. Fontos lenne ezért – állítja –, hogy ne csak a nézettség mértékegységével mérjék a közmédiumokat, illetve ha mégis, sokkal rétegzettebben tegyék. „Egy háromszázezres nézőszám a kereskedelmi médiumokban értelmezhetetlen, de ha egy színházi közvetítés alkalmával ennyi színházlátogatót a tévé elé ültetnek, az teljesítmény” – mondta a Heti Válasz főszerkesztője.

A kereskedelmi médiát mennyire érinti a Fidesz kétharmada? Már most láthatók a jobbra tolódás jelei? – hangzott a Duna Televízió kérdése. György Péter úgy látja: egyelőre az RTL Klub logisztikai részét vásárolták meg (ahogy arról már beszámoltunk, az Infocenter.hu Zrt., amely többek között tulajdonosa a Heti Válasz című hetilapnak és a Lánchíd Rádió Kft-nek is, április utolsó hetében szerzett 31 százalékos részesedést a Magyar RTL Klub Zrt-ben), s ebből számára még nem következik, hogy „azonnal rá fognak mászni az RTL híradójára”. Már csak azért sem, mert aki a részesedést megvette, annak is fenn kell tartania a csatorna nézettségi indexét.

Borókai Gábor példaként hozta fel az egykori Sláger és Danubius rádiók helyére pályázó, majd azt átvevő kereskedelmi rádiók esetét, visszautalva a pályáztatás idején zajló vitára, miszerint különböző pártcsoportok foglalták el a két frekvenciát. „Ha visszanézünk, és megvizsgáljuk, vajon a két új rádió, a Class FM és a Neo kulcsszerepet játszott-e a választási kampányban, azt mondhatjuk, hogy nem. Nem váltak pártrádiókká” – szögezte le. A média sajátja, hogy nem érdemes elfoglalni, szócsőként használni, mert nem fog hasznot hozni, ki lehet dobni rövid úton a szemétdombra – szögezte le Borókai Gábor.

Forrás: Duna Televízió

Novodomszky Éva (KOS-15.) úgy tervezi:
a várandóság utolsó hónapjaiban is dolgozik

Vegyünk példát
róla
- írja
a Buda-
pesti
Újság
City Gönczi Gáborról (KOS-12.)

Öles interjú készült
Gantner Ádámmal (KOS-21.) Szlovákiában

Novodomszky Évát
(KOS-15.)
dícsérik:
Váratlanul élettel és érdeklődéssel töltötte meg a Teadélutánt.
(...)
Könnyedén, felkészülten és elegánsan vezette az adást.
(...)
Kellemes kulturális magazinná tette a tartalmatlan traccspartit.

Shenouda Nóra (KOS-37.) terjedelmes riportja
az Éva Magazinban 

A cikk ITT teljes terjedelmében olvasható!

Évnyitó tanárunk, Bárdos András
kőkemény véleménye a médiáról

A tv-legenda Vitray Tamás
ezentúl csak a KOS-ban vállal órát

Öles kép, hosszú sztár-interjú
Faragó Richard sport-riporterrel (KOS-1.)

Tévés és rádiós karrier után...
Szilasi Viktória (KOS-7.) a Magyar Televízió (már az 1996-ban közvetíthetett Atlantából, az olimpiról), a Danubius Rádió,
a Klubrádió, a Roxy Rádió, az Infórádió, az RTL Klub
és a BBC (a magyar adás munkatársa Londonban!)
után egy másik játékban találta meg magát és boldogulását.

Egykori KOS-diák
a legjobb hölgyhíradós

Az MTV híradósát tartják a legfelkészültebbnek a nézők (75%)
(Ahogy egykori diákunk, Novodomszky Éva,
úgy a 2. helyezett D. Tóth Kriszta is tanít a KOS-ban)
TOVÁBBI RÉSZLETEK ITT

KOS-tanár
a legjobb férfi híradós

A Tények volt főszerkesztőjét azután sem felejtették el a nézők, hogy távozott a TV2-től (79%)
(A 3. Pachmann Péter és a 4. Süveges Gergő is a KOS tanára)
TOVÁBBI RÉSZLETEK ITT!

3 volt KOS-os
a sportriporter-rangsor élén

Hajdú B. István hat éve közvetít Bajnokok Ligája-meccseket (79%),
Szujó Zoltán több műfajban is kipróbálta magát (90%),
Szántó Dávid akár heteken át készül a közvetítésekre (84%)
(A TV2 és a ViaSat, valamint az RTL Klub és az MTV sportriportere is a KOS-ban végzett)
TOVÁBBI RÉSZLETEK ITT!

Az időjós kategória kivételével (mi ezt nem tekintenénk a klasszikus értelemben vett médiaszerepnek...) mindenben KOS-hallgató vagy KOS-tanár nyert a Ringier Kiadó nagy felmérésében.
A  leghitelesebb  magyar  tévés  személyiség:
Hajdú B. István (KOS-1.)

Az első tízből hárman
- az 1. Hajdú B. István, a 3. Szujó Zoltán és a 6. Szántó Dávid -
a KOS-ban végeztek;
ketten - a 9. Palik László és a 10. Bárdos András - a KOS tanárai.
(Rajtuk kívül csak 5 meteorológus került az első tízbe.)
A KATEGÓRIÁK SORRENDJÉRŐL
A KIS KÉPEKRE KATTINTVA OLVASHAT!
  

Műhelyvezető tanárunk cikke
a Duna Ház teraszáról

-parti
- egykori KOS-osokkal
Az ELITE Magazin egészoldalas képriportban számolt be a budapesti zenei rádió első születésnapi partijáról. A sztárvendégek között ott volt "a jazzy hangjai" közül Bojti Szilvi (KOS-32.). Marosvölgyi György (KOS-8.) és Urbán István (KOS-15.)

Novodomszky Éva (KOS-15.):
„Kiskorom óta vonz a tanítás”
 
A hírek szerelmesei (balról-jobbra): Várkonyi Andrea, Novodomszky Éva és Winkler Nóra (KOS-tanár); a tanítás szerelmese: egykori hallgatónk a Maxima címlapján (is)
Amikor telefonon hívom, kissé gondterhelt a hangja, kiderül, hogy éppen a tanítványait értékeli – ez zárja le a tanévet az újságíró-iskolában, ahol majd egy évtizede én is jártam az óráira. Természetes, hogy erről kérdezem először, visszaemlékezve jó hangulatú előadásaira…

– Még mindig ugyanolyan lelkesen tanítasz?
– Igen, persze, képtelen lennék megunni. Már kiskorom óta vonz a tanítás, nem véletlenül akartam eredetileg pedagógus lenni. Ráadásul most, hogy a szakmámat, az újságírást, pontosabban a televíziózást tanítom, én is átrágom magam újra és újra azokon a témákon, amiken a hallgatók. Igen, sosem árt, hogy felelevenítsük az ismereteinket azon a téren, amelyen már rutinból tevékenykedünk. Mellesleg maguk a hallgatók is mutatnak nekem olyan megoldásokat, például az improvizációs gyakorlatok során, amiken én is meglepődöm. De azért remélem, egyelőre ők tanulnak többet tőlem… (Kacag.)
(Forrás: Maxima)
A cikk folytatását ITT olvashatod!
Novodomszky Éva korábbi 25, és további KOS-hallgatók címlapjaihoz KATT IDE!

 „Támpontok
és mankók kellenek, hátha nincs elég inspiráció...”
- vallja
Vadon János (KOS-13.)
A Kalandra fal! című show-műsor házigazdája néha maga is gondban van, mikor meg kell fogalmaznia, mint csinál. Nincs kibékülve azzal, ha humoristának tartják, de még attól is idegenkedik, ha műsorvezetőként említik, "bár utóbbi talán valamennyire azért mégis én vagyok" - mondja.
"Az RTL Klubban partnereket találtam. Van két, három olyan ember körülöttem, akik egyrészt hasonló gondolkodásúak, másrészt kreatívak, tudnak alternatívát, jobbat mondani arra, amit én mondok. Ha előhúzok valamit a tarsolyomból, akkor kiderülhet, hogy nem az a legjobb ötlet, de ha senki nem tudja ezt a lapot kihúzni a pakliból, akkor nincs miről beszélni. Régebben nem volt rám jellemző, hogy másokkal közösen, szívesen és jól dolgozzak együtt, és ezért olykor meg is fizettem. Úgy váltam végre csapatjátékossá, hogy megtaláltam a csapatomat.
Szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen testhez álló feladatokat kapok. Nem kell kibújnom a bőrömből, és lehetek elég kreatív. Balázzsal és a kreatív stábbal néhány dolgot azért mi is megbeszélünk előre, mindig van gerince annak, amit csinálni készülünk. Támpontok és mankók kellenek, hátha nincs elég inspiráció, vagy valamiért nem működik a szituáció."

Egykori KOS-hallgató
a Fiatal Üzletemberek Világszervezete (JCI)
magyarországi elnöke

A Junior Chamber International
vezetőjével készült interjú ITT olvasható

Újra
képernyőn,
újra
címlapon
Kislánya első születésnapja előtt tért vissza a képernyőre Somogyi Dia (KOS-9.),
az MTV TeleSport műsorvezetője,
s most itt az újabb címlap is,
immár a 9. a sorban.

További KOS-hallgatók további címlapjai ITT!

Szujó Zoltán (KOS-19.) magát alakítja az Álom.net című mozifilmben
Bemutató:
április 16-án!
"Egy kosárlabda-kommentátort kellett alakítanom, aki a gimnáziumi
döntőt közvetíti."

Szalka Andrea
(KOS-38.)
első írása
ITT olvasható!
"Nem egy szépirodalmi remek, de én írtam és naggggyon jó látni ott a nevem a végén!"

Ocskai Tímea (KOS-37.)
elemző írása
az egyik legrangosabb hazai lapban

Shenouda Nóra
(KOS-37.)
nagypénteki interjúja!
Beszélgetés a magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetőjével ITT!

Buga Mihály
(KOS-31.)
a gödöllői Pelikán Rádió műsorvezetője
nem felejtette el egykori iskoláját... A helyi lapnak adott interjújában kétszer is megemlíti a KOS-t!

Először a KOS-bizonyítvány fontosságáról beszélt...
"...elvégeztem a Komlósi Oktatási Stúdió médiaiskoláját, hogy hivatalos okmányom is legyen arról, hogy ebben az irányban szeretnék a jövőben tevékenykedni."

Másodszor saját szerencséjéről (a FüHü sportosztálya akkoriban a KOS-ban működött):
"Három-négy évvel ezelőtt az iskolában (Komlósi Oktatási Stúdió) szóltak, hogy indul egy sportosztály a Független Hírügynökségnél. Nyolc osztálytársammal beválogattak a csapatba, és elkezdtük a munkát. Természetesen az elején - ha fogalmazhatok így - amolyan próbaadással működtünk, majd véglegesítettek bennünket."

A KOS 31. és 32. évfolyamának hallgatói alkották a Független Hírügynökség sportosztályát

A politikánál is létezik nagyobb veszély!

Borókai Gábor (november 17-i nagyelőadónk) gondolatait ITT olvashatod.

Somogyi Dia (KOS-9.)
ütni is tud, ha kell...

Az MTV riporterének szenvedélyéről ITT olvashat.

A magyar pszicho és a macskanő

A Tisza Katáról (KOS-29.) szóló cikket ITT olvashatod.

Műsorvezető, riporter, vagy?...

Sándor Erzsi szenzációs írása:

Olvasható méretért - KATT IDE! 

Havas Henrik  kiszáll az egyetembizniszből

Részletek ITT!, vagy ITT!

Internet kontra nyomtatott sajtó

Részletek ITT!

Vigyázzatok, mit beszéltek élő adásban, mert súlyos következményei lesznek!

 kontra  

Részletesen ITT!

     Cosmo baki: Kirúgták a káromkodó szerkesztőt. Ám nemcsak nálunk, hanem külföldön is számos botrány volt már hasonló ’poénokból’.

„A legtöbbet kritizált magyar tévés” 

Interjú a stílusteremtő Horti Gáborral (KOS-11) az Index után ezúttal az Origon ITT!

Egykori hallgatónk, Velkei Tamás (KOS-26.)  készített interjút egykori hallgatónkkal,

Büky Annával (KOS-30.) .

2006. október 9.

Csak a KOS-ban nem csökkent a létszám (sőt...)

Az eMasa (elektronikus Magyar Sajtó), a  honlapja az újságíró-oktatásról közöl cikket, amelyből többek között kiderül, hogy a az országban jószerivel egyedül a KOS-ban nem csökkent a jelentkezők száma (sőt...), miközben a hasonló jellegű képzések létszámhiánnyal kűzdenek, vagy nem is indítottak csoportot az idén ősszel. 

A televíziózás még mindig „menő”

A köztudatban „riporteriskolaként” ismert, 17 éve működő Komlósi Oktatási Stúdió nem panaszkodhat az érdeklődés megcsappanására – nyilatkozta az eMasának a stúdió alapítója és igazgatója, Komlósi Gábor. A kétszer négy hónapos tanfolyamokon a televízió, rádió és a nyomtatott sajtó mellett jelentkezni lehet internetes újságírói, illetve hírügynökségi szakra is, de a legnagyobb népszerűségnek kezdetek óta a televíziós riporter-képzés örvend. A tanulmányaikat most kezdők 57%-a döntött emellett, míg az írott sajtóban 34, rádióban csupán 9%-uk szeretne dolgozni.

„Gyakorlati képzés, praktikus ismeretek, mélyvíz-elmélet – ezek jellemzik az iskolánkat. A felsőoktatásban néhány helyen kifejezetten magas szintű elméleti oktatás folyik, csak éppen forgatni, műsort vezetni, hírt írni nem tanítják meg a leendő újságírókat. A mi diákjaink viszont heti rendszerességgel kerülnek kamera elé, így az iskola elvégzése után azonnal bevethetők a szerkesztőségi életbe. Nem a papírért jönnek, hanem a gyakorlati tapasztalatokért, akár az egyetem, főiskola elvégzése után, akár azelőtt” – büszkélkedik Komlósi.

A teljes cikk itt olvasható!

A nézettségmérés legújabb módszerei az  írásában, ITT.

Az új rendszer vázlata

A KOS "A sportállamtitkár naplójában"

A  rendszeresen közli dr. Ábrahám Attila államtitkár naplóját. A május 7-ei bejegyzés alatt a KOS-ról is szól:

"Délután az egyik újságíró-iskola fiataljai vártak rám. Valójában nagyon élveztem, mivel őszintének tűnt az érdeklődés és igazán tartalmasak voltak a feltett kérdések."

Az év sportriportere, Szántó Dávid mesél gyerekkori álmairól és tévés nehézségeiről a Kiskegyedben.

Egykori hallgatónkról, Szekeres Péterről (KOS-12.) olvashatsz a  magazinban.

Egykori KOS-hallgató lett a Kamera Hungária sztárja

A Megasztár, (TV2) Lévai Balázs (MTV) és Szederkényi Olga (MTV)  voltak a főszereplői a televíziós szakma legrangosabb díjátadójának, a Kamera Hungáriának - jelentette elsőként a

A Budapesten rendezett díjátadó gálán szakmai-, fesztivál- és közönség-díjakat adtak át.
A közönségszavazatok alapján a a legkedveltebb tévés személyiség Gundel Takács Gábor (TV2). Az általa vezetett műsor, az Áll az alku kapta a legkedveltebb tévéműsornak járó Aranyszarvas díjat. 

 Szederkényi Olga, a Magyar Televízió brüsszeli tudósítója – iskolánk egykori hallgatója (KOS-15.) - egyrészt alkotói különdíjat kapott, másrészt a párizsi lázongásról készített tudósításáért átvehette a fesztiváldíjat is a tudósítás kategóriában.

A  cikkének egyes megállapításai a 2x4 hónapos KOS-képzést követő OKJ-vizsga miatt minden hallgatónk számára érdekes lehet:

Elfogadják a munkáltatók az OKJ-képzettséget

Az iskolarendszeren kívüli szakképesítéseket összegző, új Országos Képzési Jegyzékben szereplő eddigi 807 képesítést 416-ra csökkentették.

Háttér: Mi is az OKJ?

Az OKJ az Országos Képzési Jegyzék rövidítése, amely az államilag elismert, akkreditált szakmák jegyzékét tartalmazza.
Az OKJ-s képzéseken megszerzett bizonyítványok államilag elismert okiratok, amelyek országszerte felhasználhatóak.
Az OKJ-s tanfolyamokat elvégzők középfokú, azaz a szakirányú érettségivel egyenértékű, és felsőfokú, a képzések szintjén a középfokú és a felsőfokú végzettségek, diplomák közt elhelyezkedő minősítésű képesítéseket szerezhetnek.

Érthetően kevés Magyarországról akkreditált riporter tudósít a torinói téli olimpiáról - jó részük azonban egykori KOS-hallgató. A TeleSport stábjában főszerepet játszó Szántó Dávid (KOS-18.) - megnyító, alpesi sí, bob - és Somos Zoltán (KOS-1.), valamint szakkommentátora, az MTI-s Spiller István (KOS-12.) - jégkorong - mellett naponta jelentkezik kolumnás összefoglalókkal a kiküldött munkatársa, Fábik Tibor (KOS-2.)  

"Katedrák és gyorstalpalók": az egyik legtekintélyesebb magyar szaklap, a  szerint a kommunikációs tanodákról rengetegen úgy vélekednek: egy-egy ilyen 4-5 éves hosszúságúra elnyújtott egyetem által megkívánt energiaráfordítás és tananyag elmarad más főiskolák színvonalától. Tényleg sok a hycomat-szak...                     A teljes cikk itt

 Horváth Júlia Borbála (KOS-22.)  öles cikke a Népszabadságban

- ide is csak két részletben tudtuk bemásolni.

"A Komlósi stúdióban a másoddiplomájára készült akkoriban és az iskolai újságba sorra szállította pesti élményeit. Fölkereste egy kiadó, hogy készüljön könyv az írásokból" - olvashatjuk az íróvá lett grófkisasszonyról, Tisza Katáról (KOS-29.) a Best Magazinban.